Értéktár

Az értéktár olyan adatbázis vagy adat- és képgyűjtemény, amely a település értékeinek az adatait őrzi, és azokat az érdeklődők rendelkezésére bocsátja.

Agrár- és élelmiszergazdaság (2)

Az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet, halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták.

Egészség és életmód (3)

A tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra.

Épített környezet (21)

A környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.

Ipari és műszaki megoldások (7)

Az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás.

Kulturális örökség (158)

A kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek.

Sport (5)

A fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények.

Természeti környezet (5)

Az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek.

Turizmus és vendéglátás (2)

A turizmus és vendéglátás szellemi és anyagi értékei, különösen a turisztikai látványosságok, szolgáltatások, termékek, élelmiszer- és italgyártási módszerek a gasztronómia területén.

A szentgotthárdi csata emlékének ápolása

A csata 1664. 08. 1-jén zajlott a város határában. 2003 óta a város minden évben a Szentgotthárdi Történelmi Napok keretében emlékezik meg a törökök felett aratott győzelemről, amely Szentgotthárd nevét Európa-szerte ismertté tette.

Alpokalja Kupa

1986 óta évenként megrendezett téli sportesemény, előre tervezett program az Alpokalja Kupa. Megmozgatja a labdarúgást szerető embereket: a játékosokat és az egyre több szurkolót.

Brenner János (1931-1957) emlékezete

Brenner János rábakethelyi káplán, az 1956-os forradalmat követő egyházüldözés vértanúja. Emlékezete évtizedeket, politikai rendszereket és földrajzi határokat átívelő lelki mozgalom.

Székely Ernő dr. (1884-1960)

Dr. Székely Ernő közel 50 éven át volt városunk egészségügyének meghatározó egyénisége. Támogatta az Iskolaszanatórium megalapítását és a Hunyadi úton az Egészségház létrehozását.

Keserü Balázs (1979–1997) zeneszerzői tevékenysége

Keserü Balázs szentgotthárdi születésű ifjú zeneszerző. Oratórikus miséjét 1996. június 23-án mutatták be a szentgotthárdi Nagyboldogasszony templomban.

Bujatti Herman tevékenysége Szentgotthárdért

Bujatti Herman a szentgotthárdi Selyemgyár egyik vezetőjeként és kórházalapítóként 1916-ban elnyerte a Szentgotthárd díszpolgára címet.

Vajda Ödön Pál (1834-1911) zirci apát Szentgotthárdért végzett tevékenysége

Vajda Ödön zirci apát Szentgotthárd oktatásügyének és városiasodásának támogatója.

Kiss Elemér dr. (1874-1944)

Lidértejedi és vízkeleti dr. Kiss Elemér szentgotthárdi főszolgabíró hivatali munkája mellett részt vett a járás számos szociális és kulturális egyesületének munkájában.

Szent Gotthárd (960-1038)

Városunk névadója egyike volt kora legnagyobb hatású egyházi vezetőinek Európában.

A Wieser-család és a Kaszagyár

A Wieser család alapította 1901-ben szentgotthárdi kaszagyár elődjét, az Első Magyar Kasza- és Sarlógyárat.

Kuntár Lajos (1914-2005)

A könyvtáros, újságíró, szerkesztő, népművelő, néprajzi gyűjtő, helytörténész gazdag életútja számos ponton kapcsolódik Szentgotthárdhoz.

Tánczos Tibor (1923-1979)

1923-ban született Szentgotthárdon. 1954-ben szerezte meg diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pécs, Debrecen, Kecskemét után 1962-től a veszprémi Petőfi Színház tagja, majd a társulat egyik vezető színésze volt. 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott . A szentgotthárdi temetőben nyugszik.